Környezetünk, éghajlatunk folyamatosan változik. A tények azt mutatják, hogy olykor egészen komoly szélsőségekre is fel kell készülnünk. Prof. Dr. Mika János éghajlatkutatóval a megbízható, jó állapotú tető fontosságára kívánjuk felhívni a figyelmet. Tudjon meg többet arról, hogyan készülhet a nyári viharokra, esőzésekre!
Napjainkban,
a fokozódó klímaváltozás és éghajlati szélsőségek éveiben, a fenntartható építészet
mellett közvetlen környezetünk védelmére is kiemelt figyelmet kell fordítani.
Magyarországon a lakásállomány a mai napig
elöregedő félben van,
egy átlagos ház közel 50 éves.
Fontos tudni, hogy
fél évszázaddal ezelőtt a tetőcserépgyártók többsége még
10-20 éves garanciát adott
a cserepekre –
szemben a mai 50 éves vagy egész életre szóló garanciával –, mivel azok
akkoriban még korántsem voltak olyan időtállóak, mint manapság, illetve
nem rendelkeztek a mai értelemben vett
vízzáró és fagyálló képességekkel. Az is tény, hogy ritkábban kellett komoly környezeti kihívásokkal szembenézni.
A biztonságos tetőfedés egyik próbaköve a szélvihar
A
jó tetőfedő alapanyag megválasztása
kulcsfontosságú lépés
a viharbiztos szerkezet létrehozása során. Valójában már egész csekély,
néhány tízezer forintos ráfordítással, a megfelelő tetőkiegészítők beépítésével
a tető viharbiztossá tehető.
„Az
OMSZ mérőállomásain valaha mért legnagyobb széllökés 47,7 m/s (172 km/h) volt 2010 decemberében
a Kab-hegyen, ám a
károk alapján becsült szélsebesség ennek a duplája, 87-103 m/s (313-371 km/h) is lehetett
Vác mellett egy tornádóban, 1924 júniusában. De nemcsak ezek a kiugró értékek veszélyesek. A
Balatonon a
17 m/s (61 km/h) sebességű széllökés prognózisa már viharállapotra utal. A széllökés két másodperces átlagot jelent, szemben a tízperces átlagszéllel. A
szél pusztítása arányos a sebesség négyzetével,
a szélmérés pedig az állomásokon
a felszíntől 10 méterre történik” – mondja Prof. Dr. Mika János, éghajlatkutató.
A
Balatonon szinte
minden évben menetrendszerűen előfordul
100 km/h feletti szélvihar, ami sajnos
komoly károkat okoz a nem megfelelően kivitelezett, jellemzően könnyű anyagokból készült
tetőfedésekben.
Ha nem tökéletes a tető, akkor a fő veszély a beázás, főként erős csapadékhullás idején
Takaró Gábor, okleveles építészmérnökünk szerint
tetőcserepeink alapanyaga, a beton, az egyik legnagyobb mértékben időtálló nyersanyag, amely számos pozitív tulajdonsággal bír.
Vízfelvétele minimális, tömörsége miatt alig szívja magába a nedvességet, ebből kifolyólag nem ingadozik a tető súlya,
ami a szerkezetre is jótékony hatással van, illetve a
fagyás-olvadás ciklusok váltakozása
sem károsítja a cserepet.
Teherbírása rendkívüli, emiatt nagy tömegű
hó és jég sem okoz törést rajta, a héjazat megfelelő tömegével és
a kritikus helyeken mechanikus leterheléssel pedig
nő a tető viharállósága, valamint
a hő- és hangcsillapító ereje.”
A
hazánkban 24 óra alatt valaha hullott legnagyobb csapadékösszeg 260 mm, azaz
négyzetméterenként 2,6 hektoliter volt 1953 júniusában, de már 10 perc is elég volt 64,2 mm záporeső földet (tetőt) éréséhez. Az ún.
csapadékos napok száma, amikor legalább 0,1 mm hullik, országosan évi átlagban 88 és 147 nap között váltakozik, vagyis nagyjából
minden harmadik napon esik legalább
egy deciliter eső (vízszintes)
négyzetméterenként.
A
rosszul záró tető emellett
sok hő (és pénz) elfolyásához is
vezethet, ami nemcsak a szélsőséges napokon jelentkezik, hanem
minden olyan napon, amikor a
belső térben magasabb hőmérsékletet szeretnénk tartani, mint amennyi odakint van. A
lakás beázása gyakran a
tetőszerkezet meghibásodására vezethető vissza. Sok esetben
akár 3-5 méterrel a beázott területtől is lehet a baj, ilyenkor azonnal kérjük szakember segítségét.
A jövőben nő a csapadék intenzitása és gyakorisága
„Gyakran halljuk azt is, hogy
a globális éghajlatváltozás fokozza az időjárási szélsőségeket, ami szerencsére így, teljes általánosságban nem igaz, pontosabban nem következik a tudományos eredményekből.
Ami biztosan erősödik mind a múltbeli mérések, mind a jövőre vonatkozó számítások szerint,
az az eseti nagy csapadékok gyakorisága és intenzitása.
Ugyanakkor csökken a csapadékos napok száma, azaz
ritkábban esik az eső, mint korábban,
de akkor nagyobb mennyiségben. Az erős széllökések változásáról nincs biztos képünk.
Valószínű, hogy
gyengülnek a téli szelek, amelyek a nagytérségű ciklonokhoz kötődnek, de
erősödnek a lokális zivatarokból előtörő nyári szélrohamok. A hőmérséklet emelkedéséből következően – megbízható épületszigetelés mellett –
már most kevesebb energia szükséges az épületek fűtésére, de több kell azok hűtésére” – mondja az éghajlatkutató.
Fontos tudni, hogy a
törésszilárdság és a
termékgeometria kiemelt szerepet játszik a környezeti hatások elleni védekezésben, amit emellett
megfelelő felületkezeléssel ellátott tetőcserepekkel tehetünk még hatékonyabbá, hiszen annak
felülete így fokozottabban ellenálló lesz.
Taszítja a szennyeződéseket, tehát a
mohásodás kevésbé lesz jellemző rá, a nagyobb mennyiségű
füstgázok lerakódásával és maró, fakító hatásával szemben is
hatékonyabban véd.
Bizonyos felületkezelésű
tetőcserepekkel a
tetőtér felmelegedése is mérsékelhető.
A
Terránnál jelenleg
négy felületkezelési típus érhető el, amelyek
összetettségükben és minőségükben különböznek egymástól, továbbá eltérő mértékben
garantálják a betoncserepek szín- és kopásállóságát. Piacvezető gyártóként
innovatív felületkezelési technikákkal és új színekkel kívánunk folyamatosan
megfelelni a piaci igényeknek és a kor magas minőségi elvárásainak.
Szeretné, hogy otthona megküzdjön a természeti kihívásokkal? Ajánljuk figyelmébe Felületkezelési technikákkal a még ellenállóbb tetőcserepekért című cikkünket!
Modern tetőcserepet keres, de szeretné kontroll alatt tartani otthonában a hőmérsékletet? Olvassa el Modern kivitel és hőkontroll találkozása a Terrán kínálatában című bejegyzésünket is!
